A divatban gyakran az árcédula jelenti a presztízst, és sokan úgy gondolják, hogy minél drágább egy darab, annál jobb minőséget kapnak. A valóság azonban jóval árnyaltabb. A prémium kategória létező érték, de nem minden drága ruhán tükröződik vissza. A különbség ott rajzolódik ki, ahol a minőség nem kommunikációs fogás, hanem valódi hozzáadott érték.

Az anyag összetétele az első, amit érdemes vizsgálni. A valódi gyapjú, kasmír, len vagy selyem nem csak kényelmesebb, hanem tartósabb is, mert a természetes szálak jobban viselik a használatot. Ezzel szemben sok luxusnak látszó darab alapja továbbra is poliészter, amely olcsón előállítható, de hamar kopik, gyűrődik és elveszíti formáját. Ha magas árat fizetsz egy műszálas kabátért, akkor nagy eséllyel a márkanévért fizetsz, nem a valódi értékért.

A szabás az a terület, ahol a drágább darabok valóban kiemelkednek. Egy jól szabott blézer nem csak szépen áll, hanem úgy esik a vállon és a derékon, hogy optikailag finomítja a test formáját. Ilyen részletgazdagságot ritkán találni tömegben gyártott termékeknél, mert ezeknél a sebesség és a költséghatékonyság fontosabb, mint a precizitás. Ha egy ruhadarab úgy viselkedik, mintha rád öntötték volna, és nem igényel utólagos igazítást, ott a magasabb ár gyakran indokolt.

A márkaérték azonban más típusú befektetés is lehet. Egy ikonikus táska, amely évek múlva is megtartja az értékét, nem pusztán státuszszimbólum, hanem pénzügyi döntés is lehet, feltéve hogy a minőség és a kialakítás időtálló. Ennek ellentéte, amikor egy logóval telerakott pólóért fizetsz ki jelentős összeget, amely két mosás után ugyanúgy viselkedik, mint egy olcsóbb alternatíva. A logó soha nem egyenlő a luxussal, legfeljebb annak jelzésével.

A gyártási hely és a kézi munka aránya szintén árulkodó. A kis szériás, kézzel készült daraboknál a munkafolyamat időigényesebb, a varrás pontosabb, a minőségellenőrzés alaposabb. Egy limitált mennyiségben készült bőr táska gyakran azért drága, mert valóban ritka és igényesen készül. Ezzel szemben a nagy divatházak egy része már a tömeggyártásra támaszkodik, ahol az ár nem a kivitelezést, hanem a marketinget tükrözi.